Nem tudjuk kimondani.Szerelmes vagyok,nem eszem,nem alszom,elvarázsolt állapotban élek,szárnyalok a boldogságtól,öngyilkos akarok lenni..
olyan vagyok, mint egy őrült - s azt mondom a kedvesemnek:"Szeretlek!"...
Mi ez?! ... Mi az,hogy "szeretlek"?Hol van ez a szó, ahhoz képest,amit élek? Sehol!Méltatlan a valósághoz!...Nem kellett volna kimondani!Nem kevesebbet mondtam vele, hanem valami egészen mást!Semmit.Azt kellett volna mondani, hogy őrült vagyok,benned akarok élni,fáj ha nem látlak,félek tőled,egyszerre vagyok kétségbeesett,alázatos,hatalmas,rémült,boldog...
A sejtjeim szomjaznak rád...Azonnal meg akarok halni,és örökké akarok élni veled!...De hol jön ehhez a szó, hogy "szeretlek"?!...
Ami a lélekben egy egész világ, az kimondva egy kopott, értéktelen jel..

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.